Ami nem megy, nem kell erőltetni. Ismerős a mondás? De vajon igaz is?
Ironikus, hogy a családomban hagyomány: “Én majd máshogy csinálom, mint a szüleim.” Ebben az egyetlen dologban vannak egy véleményen a szüleim, sőt még a nagyszüleim is. Tinikoromban a Mérgező szülőket olvastam családi nyaraláson a hátsó ülésen. A szabadság és a lázadás volt a lételemem. Mára, 20 évvel később már csak az előbbi maradt.
Te is szeretnéd szabadnak érezni magad?
Akkor tarts velem szombat délelőtt! Tudd meg 3x50 perc alatt, hogy mi a sikeres, boldog és egészséges élet titka - fizikai, kapcsolati, lelki és mentális értelemben.
Lehetséges, hogy akár a teljes negativitásból áthangold magad?
Nekem, és emberek millióinak sikerült - neked is fog!
Kíváncsi vagy, miért vagyok benne biztos?
Mert előtted már pontosan millióan vallottunk kudarcot azért, hogy elmondhassuk most, mi miért nem működik - és neked csak a bizonyítottan legjobbat adjuk.
Engedj itt meg egy személyes történetet: 10 évvel ezelőtt megkérdezték tőlem, hogy
Mégis mit akarok?
Komolyan:
mitől lennék tökéletesen boldog és elégedett ebben az életben?
Akkor, sokezer órányi, különböző klasszikus pszichológiai ÉS és alternatív “mentálhigiénés” módszerrel végzett önismereti csoport- és egyéni foglalkozás után
(Ez 10 év alatt napi 20-60 percet jelent, ami nem sok, de ha napi 8 órányi főtevékenységként folytatnád, kb. 4 hónapot venne igénybe)
én akkor ELŐSZÖR hallottam MEG ezt a kérdést!
Sem a családomat, sem a tanáraimat, sem a nevelési és hasonló tanácsadókat, és a legtöbb trénert, coachot, pszichológust vagy terapeutát sem ez érdekelte.
Egy-két alkalommal talán fantáziáltam róla, hogy “Mi lenne, ha…”, de egyik sem olyan viszony volt, ahol erre fókuszáltunk volna. Arra gondolok, hogy az egész későbbi életemet egy egyéni élettervnek, “sorsfeladatnak”, küldetésnek megfelelően szervezzem és - ÉLJEM!
Mit gondoltok, mi történt, amikor AKKOR a szívembe néztem, és megkaptam az őszinte - SEMMIT?
Mert ez történt. Csönd volt, és nem volt válasz. Aztán elkezdtek csapatostól jönni a jól ismert vágyak, ötletek, komolyan nem vett sugallatok, be nem teljesített álmok.
Hiába voltam tagja pszichológus végzettségem ELLENÉRE “Gondolkodj és teremts pozitívan”-csoportoknak,
hiába lájkoltam számlálatlanul a “Ne álmodd az életed, hanem éld az álmaidat” idézeteket
hiába szedtek szét és raktak össze segítők (szakemberek és varáslók), feloldva a “tudattalan korlátaimat”,
hiába mantráztam minden nap, hogy “Minden jó, és egyre jobb lesz…”!
Akkor, ott, attól a kérdéstől, amit egy ismeretlen, aktuálisan indiai fiatalember tett fel nekem egy meditáció után,
darabjaimra hullottam.
Sírtam.
Bűntudatom volt, hogy önismereti- és személyiségfejlesztő SZAKEMBERKÉNT
NEKEM nincsen erre a kérdésre egy LEGALÁBB MAGAM SZÁMÁRA őszinte válaszom!
Önsajnálatba estem, hogy ezt eddig miért nem kérdezte tőlem SOHA SENKI?
Zokogtam a fájdalom, és a képzelt hiány miatt…
Azután harag támadt bennem mindenki felé, aki addig fontos volt a számomra! Hogy lehettek ilyenek? Miért nem érdekel SENKIT, hogy KI VAGYOK, és mitől lennék boldog, mikor EZ AZ ÉLET CÉLJA?
“Elvesztegetett idő volt az egész? - Ez volt a következő gondolat, a kiürültség és megsemmisültség után. Magamtól kellett, hogy megérkezzen a válasz. És szépen, lassan megjött. És megnyugodtam.
Felismertem, hogy nagyon jól tudom, mit és hogy NEM szeretnék.
Akkor, ott összetört a felismerés, hogy
mások szeretetéért és elismeréséért játszom az életszerepeimet,
mások képzelt boldogságáért hoztam döntéseket,
mások elvárásai alapján választottam munkát, párt, hobbit.
És volt egy titkos életem, az álmaimmal, elnyomva. Azt éreztem, hogy amit és ahogy csinálok, az nem tesz boldoggá.
Csak felnőtté.
Azóta azt is tudom, hogy a felnőttség TELJESEN MÁS.
De ehhez akkor ott el kellett gyászolnom a gyermekséget. (Ennek a folyamatára készítettem tréninganyagokat, lehet belőlük szemezgetni.)
Happyend van?
IGEN!
Mára minden említett területtel elégedett vagyok. Elégedett, reményteli és tettrekész!
Nem hazudok, hogy MINDEN TÖKÉLETES MINDEN szempontból.
Viszont megtanultam, hogy a magam részéről a legjobban csináljam: megértően, együttérzően, öntudatosan - és ami a legfontosabb, DERŰSEN!
Nem tehetek semmit mások helyett.
De ha őszintén önmagammá válok, azért a lelkem és minden kapcsolatom, emberekkel, élő és élettelen dolgokkal, képzetekkel is HARMONIKUS lesz.
Te is szeretnél elérni egy ilyen állapotot?
Ha igen, nézd meg, milyen sokféle módon teheted meg!
Szombaton, 2021.02.27-én egy három részes online workshopon.
Áprilistól induló online tréningeken.
Márciustól induló, online coachingokon.
A szombati program kétféle embernek szól:
akinek van olyan emléke, hogy minden jó (munka, pénz, sikeres karrier, egészséges család, kölcsönös és intim párkapcsolat), de jött egy bumm! amitől elveszítette egyik-másik, vagy akár az össze fontos addigi eredményét,
aki azt érzi, hogy a “szerencse” a barátja, a siker a természete, és szeretné ezt megerősíteni egy bónusz, tízmilliószoros szorzóval!
Bármelyik “keret” a számodra megfelelő, megtudod, hogy
mi a veszteségek és a nyereségek, a “váratlan” események JELENTÉSE és SZEREPE,
és hogy hogyan tudod kontrollálni őket KÖNNYEDÉN, BÁRMILYEN helyzetben!
Mitől más ez, mint a “piacon” lévő szolgáltatások?
Attól, hogy a múltad, a jövőd és a jelened egyforma súllyal szerepel benne.
Hogy értem ezt?
2020 látszólag a bizonytalanság, a kiszolgáltatottság, a korlátok és a kétségek éve volt.
Másoknak viszont a lehetőségek és a kibontakozás éve!
Hogy lehetséges ez a különbség?
Úgy, hogy amire figyelsz, az valósul meg az életedben!
Erről kell döntenie minden embernek.
És ez az a felbecsülhetetlen, belső érték, amire szert tehetsz, ha velem tartasz!
Bármelyik csoportba is tartozol, a kétkedők vagy a magabiztosak táborába…
Bármilyen volt számodra a tavalyi év…
Legyen 2021 a TERMÉSZETESSÉG, a KÖNNYEDSÉG, az ÖRÖM, a személyes és szakmai SIKEREK, az igaz KAPCSOLATOK és saját BELSŐ ERŐforrások éve! https://www.facebook.com/events/1391466297852135
Hogy vagy most?
Tudod, hogy mit válaszolnál arra, hogy “Ki vagy és mit akarsz?”
Provokációnak vagy érdeklődésnek tűnik inkább a kérdés?
Bármelyik is, egy változás kezdődött el benned, ha eddig eljutottál az olvasásban.
Talán elgondolkodsz, és találsz is egy mélyről jövő választ. Nem kell beszámolnod róla senkinek. Nem a külvilágnak szól.
Zárom soraimat: emlékezz, hogy a választ kiktől nem fogod megkapni.
Ez senki másnak nem felelőssége.
Nem a munkatársaidé, a családtagjaidé, nem is a barátaidé, a fodrászé, a pultosé, nem a segítő intézmények képviselőié, online csoporttársaké.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése